Kétségtelen, hogy az utcai képek tárgya maga az utca. Azonban nem csak mi gondoljuk úgy, hogy ennél kicsit többről van szó. A művészi utcaképek tárgya maga a pillanat. Ezért nem biztos, hogy a szó művészi értelmében utcafotó mondjuk egy turistakép, még ha annak gondoljuk is.

Az utcafotózást nem véletlenül nevezik „őszinte” fotózásnak is. Aligha van még egy olyan terület a fotográfiában, ahol a praktikumot annyira háttérbe szorítanák a hozzáállásra, az alkotói nézőpontra vonatkozó tanácsok, mint az utcai fotózásnál. Bár igen érdekes az alkalmazott eszközök fejlődése is, látni fogod.

Az első utcafotók egyikét, mely a róla elnevezett dagerrotípia, Louis Daguerre készítette 1838-ban, a Boulevard du Temple-re néző műterméből, a kép címe is ugyanez. A fotón a velünk szemben kanyargó út, a háttérben magasodó épületek, vagy a kémények erdeje mellett a szemközti emeletes ház részleteiben merülhetünk el. Még a két emberi alak is észrevétlen marad első látásra. Nincs semmilyen drámai történés, viszont van valami más. Pontosan érezzük, hogy ez a lüktető, izgalmas nagyvárosi életből elkapott pillanat.

A pillanat valóban kulcsfogalom az utcai fotózásban. A világhírű francia fotós, a modern fotózsurnalisztika megalapítója, Henri Cartier-Bresson volt az, aki 1952-ben megalkotta a „döntő pillanat” fogalmát. A döntő pillanatot azóta is sokan próbálták megfejteni, saját tapasztalataik alapján újraértelmezni. És ha már technika: Cartier-Bresson Leica kamerát használt, 50 mm-es objektívvel, és „természetesen” szinte kizárólag fekete-fehérben fotózott.

Bár a pillanat maradt, a digitális fotózással valami mégiscsak megváltozott. Fotózni könnyűnek tűnik, tehát sokan fotóznak. És ha valami ilyen könnyű, a fotósok azt érzik, értenek is hozzá. Thomas Stanworth fotós a Petapixelen megjelent cikkében egyenesen arra utal, hogy az utcafotózás ezzel az egalitárius, azaz mindenki számára elérhető jellegével „megöli magát”. Ha van egy digitális géped (sőt, mobilod) akkor semmi sem ment meg attól, hogy fotózz és egy percen belül már lájkokat gyűjts.

Stanworth nem kíméli a közösségi média utcafotósait. Úgy véli, újrafotózzák azokat a képeket, melyeket előttük is sokan elkészítettek már. Példaként említi többek között az irányjelző táblával ellentétesen haladó, vagy a kirakatüvegben tükröződő gyalogost. Te hogyan folytatnád a sort?