Nincs is jobb a tengerparti nyaralásnál: nappal lazulunk a tengerparton, este pedig, amikor a nap már nem éget, sétálunk egy jót. Ízlelgetjük a kirándulóhely ízeit, magunkba szívjuk a tenger illatát, a kisváros zsongását, kivilágított utcáit. Este van, romantikus hangulatban andalgunk, és itt is, ott is csodaszépet látunk... Ilyenkor aztán kapunk a fényképezőgép után: igyekszünk megörökíteni a pillanatot. Talán arra pályázunk, hogy fotónkkal elkápráztassuk az Instát, esetleg hogy az élmény majd egyszer kinagyítva a nappalinkat díszítse. Mindegy. A lényeg, hogy jó esti kép szülessen.
Ehhez azonban nem árt tudni, melyik is az a napszak, amikor érdemes fényképezésre adni fejünket a fenti cél érdekében. Mindenki hallott már a kék óráról?
A kék óra az az időszak, amikor is a legnagyobb esélyünk van arra, hogy csodaszép, kivilágított város- vagy tájképet készítsünk. Ilyenkor még nem teljesen sötét az égbolt, de már nem is világos - az ég színe mélykék színben játszik, tökéletes hátteret nyújtva a kivilágított város sárga fényeinek. És nem csupán a kék égboltról van szó: a lenyugvó (vagy felkelő) nap sugarai a vörös számtalan árnyalatával festik be a felhőket.
A kékóra előtti délután azért nem érdemes fotózni, mert még nincs közvilágítás. A kékóra utáni időszak viszont azért alkalmatlan a fotózásra, mert az égbolt már túlságosan besötétedik, így hiába a fényáradat, az egyáltalán nem mutat a képeken.
Így aztán legyen szó város- vagy természetfotózásról, ha a kék órában tartózkodunk, bizton számíthatunk nagyszerű képekre. Érdemes tehát energiát fordítani a dologra!
A kék órát elcsípni egyáltalán nem bonyolult: közvetlenül a napnyugta utáni, illetve a napkelte előtti időszakról van szó. Túl sok időnk azonban nincs. Legfeljebb egy óránk lehet a kattintgatásra - és a 60 perc a maximum, és az is csak nyáron! Ugyanis ahogy változnak az évszakok, úgy rövidül-hosszabbodik a kék óra ideje is. Télen ennél jóval rövidebb idő áll rendelkezésünkre.
Természetesen a napkelte és a napnyugta időpontja napról-napra, egy-két perccel eltolódik. Ha nagyon profik akarunk lenni - és már miért ne akarnánk? - egy okos-telefon alkalmazás letöltésével pontosan nyomon követhetjük a kékóra kezdetének időpontját.
Mivel a nap nyugaton nyugszik, ezért értelemszerűen ott tovább marad az ég világos, mint keleti irányban. Tehát kezdjük keleti irányban a fényképezést, aztán haladjunk fokozatosan nyugat felé. Így kvázi meghosszabbíthatjuk a kék órát.
Az a tapasztalat, hogy a legjobb, ha kiiktatunk mindenféle szűrőt a mesterségesen kivilágított városkép fotózásakor, mert ez elég csúnya foltokat tud eredményezni a képeken, hiszen becsillanhat. Az UV szűrőket még akkor is érdemes „hatástalanítani” , ha az valóban a legkiválóbb minőségű, mert fenti malőr épp úgy előfordul velük is, mint a silányabb minőségűeknél!
Nem árt odafigyelni a lámpák körül kialakuló fénysávra is, ami akkor látható a legnagyobb sávban, amikor a kékóra vége felé közeledünk. Ezért ebben az időszakban kicsit lehet a rekeszen nyitni, ellentétben a korai kékórával, amikor a legjobb szűk rekeszt alkalmazni, hogy egyaránt éles láthatóságot tudjunk produkálni elől és hátul is.
A legjobb – elvárásainknak leginkább megfelelő – kékórai fotókat természetesen állványról tudjuk elkészíteni. Persze ki lehet hagyni – ha macerás cipelni, vagy épp nincsen nálunk, de a kékóra „beindult” – ám a végeredmény mégis csak állvány használatával lesz tökéletes.
A kékórában készült természetképek is fantasztikus látványt nyújtanak, és még akkor is érdemes lencsevégre kapni őket, ha ez a szabad szemnek nem annyira látható. A képeken majd egészen más összhatás lesz tapasztalható, mint amit objektív nélkül tapasztal a szem. Egyedi és különleges, szemet gyönyörködtető képekkel rukkolhatunk elő fotós társainknak is!