Klösz György nem csupán a magyarországi városfotózás úttörője volt, hanem máig az egyik legjelentősebb alakja. 1844-ben Németországban született, Darmstadtban. Eredeti neve Johann Justus Georg Kloess. Majd magyar lányt vett feleségül, magyarrá lett, és rengeteget tett a hazánkért.

Eredetileg gyógyszerészetet és vegyészetet tanult. Emellett Bécsben kezdett el a fényképészet iránt érdeklődni és ki is tanulta a mesterséget. 1866 körül ment Pestre, ahol két barátjával egy fényírdát nyitottak a mai Régiposta utca sarkán. Hamarosan az üzletet Klösz egyedül működtette.

Klösz György alapító tagja volt a Magyar Fényképészek Egyletének. 1873-ban a Bécsben rendezett világkiállítás fotózásának monopoljogát hatan kapták meg, Klösz egyike volt ennek a társaságnak. Ekkor kezdett budapesti látképek fotózásával is foglalkozni. 1875-ben lefényképezte az Ördög-árok pusztítását. Az 1876-os árvíz által elöntött területeket, csónakkal szállítva a felszerelését. 1877-ben az akkor új Ferenciek Bazárában rendezte be műtermét. Ez egy nagyon modern, kétemeletes műterem volt. 1879-ben pedig kőnyomdát állított fel és a nyomdaipar, a sokszorosítás felé fordult.

1882-ben a Svábhegyen épített villát és nyári műtermet.

1885-ben az Országos Általános Kiállításon bemutatta az egész Andrássy utat bemutató panoráma sorozatát.

Ő fényképezte a Siemens és Halske megbízásából az első pesti villamosokat is.

1894-ben már operatőrcsapattal dolgozott és fényképezte Kossuth Lajos temetési menetét.

Klösz György jelentős alakja volt a korai magyar fényképészetnek. Felvételei folyamatosan megjelentek a sajtóban. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1906-ban a Magyar Fényképészek Országos Szövetsége alelnökévé választották.

A Budapest Főváros Levéltárában őrzik Klösz György és Fia tizenhárom darab fényképalbumát. A cég államosítása után a hagyaték különböző intézményekbe került. A teljes ismert hagyaték négyezer felvétel. A Fortepan on-line fotóarchivumban ezerötszáz képe látható.